slideshow 1

Pethő József Inczédy-életműdíjat kapott

Dr. habil. Pethő József a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója, főiskolai tanár, nyelvész. Elsősorban stilisztika, retorika, szövegtan, jelentéstan, valamint anyanyelv-pedagógia szakterületen oktatja a hallgatókat. Többek között a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Bizottságának, az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottságának, az ELTE és a Selye János Egyetem kutatócsoportjainak is tagja. 2012-ben habilitált. Országosan ismertek a Krúdy Gyula munkásságáról írt könyvei, tanulmányai, emellett kutatási területei közül kiemelkednek a jelentéstan és a nyelvi stílusok témakörében írt publikációi is. 2017. augusztus 20-án a nemzeti ünnep alkalmából szervezett városi ünnepségen vehette át a részére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által adományozott Inczédy György Életmű-díj kitüntetést.

Az életműdíj kapcsán munkájáról, Krúdy-kutatásáról, jövőbeni terveiről kérdeztük…

 

Mit jelent önnek a Nyíregyházi Egyetemen oktatni, kutatni?

Röviden szólva a Nyíregyházi Egyetem számomra a „második otthon”-t jelenti. Az „otthon” kifejezés semmiképpen sem csak szólam most: hosszú-hosszú idő és nagyon erős szálak kötnek ide. 1980 szeptemberében lettem az egyetem (akkor még főiskola) polgára, ugyanis ekkor kezdtem meg itt hallgatóként tanulmányaimat. Pár év „kitérő” kivételével azóta ebben az intézményben töltettem, töltöm el hétköznapjaim (sőt néha hétvégéim) nagyobb részét. És ha nem is vagyok itt éppen, akkor is többnyire egyetemi vagy kutatói feladataimon dolgozom. A „második otthon” fogalmához még az is hozzátartozik esetemben, hogy az egyetem gyakorlóiskolájában dolgozik feleségem is, szakvezető pedagógusként, illetve a nagyobbik lányom az egyetem gyakorlóiskolájának volt, a kisebbik jelenlegi tanulója.

Sokan Krúdy-kutatóként is ismerik. Miért pont Krúdy Gyula műveit választotta?

Számomra mindig rendkívül fontos volt az azokhoz a közösségekhez – család, iskolák, szülőföld – való kötődés, amelyek neveltek, segítettek, biztonságot, otthont jelentettek számomra. (Nem véletlenül használtam az egyetem kapcsán is az otthon-metaforát.) Krúdy a mi „kisebb közösség”-ünk: városunk, régiónk legnagyobb írója. Ilyen értelemben, mondhatni, törvényszerű volt, hogy már gimnazistaként felfigyeltem műveire, és a későbbiekben, amikor komoly kutatási témát kellett választanom, az ő munkásságára esett a választásom.

Krúdy Gyula műveit, stílusát, írói témáit kutatva mit mondanak nekünk, milyen (örökérvényű) üzenetet olvashat ki a ma olvasója, a nyíregyházi témájú írásaiból, az alkotó szellemiségéről?

Kicsit távolabbról hadd kezdjem a választ, amikor pár évtizede elkezdtem Krúdyval komolyabban foglalkozni, egy nagyon kedves volt tanárom, le akart beszélni erről, azzal érvelve, hogy Krúdyról már olyan sok mindent írtak, hogy valószínűleg nem fogok tudni újat mondani. Néhány évvel később aztán szinte bocsánatot kérve visszavonta jóslatát, és nagy örömmel gratulált akkoriban megjelent írásaimhoz. Azért mondtam el ezt a történetet, mert azt bizonyítja számomra, hogy Krúdyról mindig lehet újat mondani, újat gondolni, műveit mindig érdemes újraolvasni, újraértelmezni. És ez igaz minden olvasóra, nem csak a Krúdy-kutatókra. Vagyis a ma minden olvasója más-más aktuális vagy akár örök érvényű üzenetet „olvashat ki” az író műveiből. Krúdy műveiben az talán a legcsodálatosabb, hogy mindig új és új nyelvi szépségeket, jelentéseket fedezhetünk fel bennük. Persze ki lehet emelni általános „üzenetek”-et is, most csak két ilyet hadd említsek: az egyik a szülőföldhöz való elszakíthatatlan kötődés. Közismertek Krúdy leginkább ideillő sorai: „Ennek a városnak voltam az írója… az én olvasóim sohasem kérdezték: hol születtem. Minden írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi vagyok, aki büszke származására.” A másik fontos üzenet a munka, az alkotás mindenek felett való tisztelete: az ötvenöt évesen meghalt Krúdynak életében majdnem 100 regénye, kisregénye, több ezer novellája és publicisztikai írása jelent meg. Sokan csak a bohém, mulatni szerető Krúdyt ismerik, pedig – ezek a számok bizonyítják – a munka alázatának is csodálatos példája élete, életműve. Ahogy Márai mondta róla: „Író volt, akinek minden cselekedete, életrendje, minden mozdulata a betűt szolgálta.”

Milyen szakmai munkán dolgozik most?

Természetesen - egy újabb Krúdy-monográfián. Ebben az író stílusának fent is említett összetettségét, rétegeit szeretném újszerű módon, a komplexitás igényével bemutatni.

 


 

2016, Nyiregyhaza