Eötvös Gyakorlósok felfedező és élményszerző utazása, programjai a „Történelmi Magyarországon”

Szeptember utolsó hetében, október elején (09. 25. – 10. 01.) az idei tanévben immár tizedik alkalommal szervezte és bonyolította le a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Diák Egyesülete 14 középiskolás diák és 3 pedagógus részvételével azt az aktívturisztikai programot, amely során a gyakorlósok Romániában, Erdély, illetve Székelyföld csodálatosan szép vidékén, az Olt folyó völgyében a Hargita, a Baróti- és a Persányi-hegységek ölelte Erdővidéken kerékpároztak, túráztak egy héten át.

● Az Eötvös Gyakorlóiskolában nagy hagyományai vannak az aktív turizmusnak és ezen belül a természetjárásnak, valamint a kerékpározásnak is. Az intézmény tanulói egy –, az életkori sajátosságokat, a diákok teherbíró-képességét, edzettségét és a például a bennünket körülvevő földrajzi tér fokozatos megismerését célul tűző – jól kialakított rendszerben már eddig is számos, s különböző programokon vehettek részt. Ezeknek az ifjúsági- és diákturisztikai tevékenységi körbe is jól illeszthető programoknak a célja az amatőr sporttevékenység mellett az iskolán kívüli élményalapú ismeretszerzés („out of school learning” / „experiential education”), a művelődés jegyében többek között – a szűkebb szülőföld megismerésén túl – a „Történelmi Magyarország” természeti és épített szellemi – kulturális örökségének, s egyes, napjainkban is magyarok lakta szép tájainak, településeinek valamint az ott élő emberek életének, mindennapjainak és kultúrájának a megismerése.

● Az Eötvös Gyakorlóiskola Diák Egyesülete felelevenítve a korábbi nemes hagyományait – a koronavírusjárvány okozta kényszerű mintegy kétéves kihagyás után – az idei iskolaévben 2022. szeptember 25 – október 01. között ismét megszervezte és lebonyolította kerékpáros aktívturisztikai programját Romániában, Erdélyben, illetve a Székelyföld délnyugati részén elhelyezkedő – a nevéből adóan erdőségekben gazdag – Erdővidéken.

Az iskola e programra vállalkozó diákjai és lelkes tanáraik két kisbusszal jutottak el Székelyföldre, a Barcaság északi részébe, Barótra, mely a program, a kerékpáros-túrák központja volt. A közel 550 kilométeres autóút megtétele – a Nyíregyháza – Nyírbátor – Mérk-Vállalj – Csanálos (Urziceni) – Nagykároly (Carei) – Tasnád (Tasnad) – Zilah (Zalau) – Kolozsvár (Cluj – Napoca) – Marosvásárhely (Tirgu Mures) – Segesvár (Sighisoara) – Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc) – Vargyas (Vargjhis) – Barót (Baraolt) útvonalon, a Partiumon, az Erdélyi – szigethegységen, az Erdélyi – medencén és Szászföld déli részén átvezetve – már a látnivalók és az élmények sokaságával gazdagította a résztvevőket. (A csoport tagjai Kolozsváron tett városismereti séta keretében megismerkedtek a „kincses város” nevezetes és magyar vonatkozású építészeti, valamint történelmi vonatkozású nevezetességeivel, látnivalóival, illetve a Segesvár melletti Fehéregyházán, Petőfi Sándor feltételezett elestének nyughelyén nemzeti színű szalaggal ékített koszorút helyeztek el!)

Az „Erdély – Székelyföld – Erdővidék 2022” aktívturisztikai program konkrét célja Székelyföld, Erdővidék természeti, történelmi, irodalmi és néprajzi, valamint gasztrokulturális adottságainak és sajátosságainak a felfedezése, megismerése. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközponttal, pedagógusaival és diákjaival korábban kialakult együttműködés ápolása, erősítése és elmélyítése, valamint a két intézmény részvételével közös oktatási és turisztikai programok szervezése, lebonyolítása volt.

A késő délutáni érkezés és az ismerkedés első pillanatai - no és természetesen egy jóleső székely vacsora elfogyasztása, majd pihenés - után másnap a nyírségi diákok megkezdhették Barótnak és környékének, az Észak – Barcaságnak, az Olt folyó kanyarulatának a felfedezését és megismerését.

Az egy hétig tartó aktívturisztika program egy előre megtervezett – és a korábbi években teljesített programok tapasztalatainak a felhasználásával készített – sokszínű, s a térség és települései igen gazdag, valamint sokszínű természet- és gazdasági földrajzához, történelméhez, irodalmához, építészeti kultúrájához, népművészetéhez, s nem utolsósorban gasztrokultúrájához kapcsolódó programegyüttest foglalt magába az alábbiak szerint:

● Az egyhetes program első napjának (hétfő / 09. 26.) délelőttjét a – közigazgatásilag hozzá tartozó településekkel (Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos) is csak – mintegy 10 ezer fős egykori bányászváros, Barót (Baraolt) nevezetességeinek a megismerésével és a partneriskola (Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont) meglátogatásával töltötték a nyíregyházi gyakorlós diákok. A hangulatos kisváros nevezetességei közül kiemelkedik a Szent Adalbert katolikus erődtemplom, az 1996-ban újjáépített református templom, az Erdővidék Múzeum, mely az egykori költő-műfordító és nyelvújító jezsuita paptanár, Baróti Szabó Dávid szülőházának a helyén áll, a műemlék Zatureczky – kúria, a korábbi Korona szálló Kossuth utcai épülete és a nem elsősorban műalkotásként ismert „Bányászok szoborcsoport” a város központjában.

A hétfő délutáni program már az aktívturisztika, a kerékpározás jegyében telt, s a középiskolás diákcsoport a fokozatos terhelés elvét betartva az első túranapon egy, mintegy 30 – 35 km-es táv teljesítésével Bibarcfalvára (Biborteni) és Szárazajtára (Aita Seaca) jutott el! A diákok és kísérőik Bibarcfalván – Fancsali Zsolt református lelkész kalauzolásával – a református templomban egy XIV. századi Szent László freskót tekinthettek meg, s megálltak az e vidéken az utóvulkáni működés eredményeként gyakran előforduló ásványvízforrások („borvíz”) egyikénél is. Szárazajtára a Baróti – hegység egy – egy részén szerpentinekkel is tarkított, s viszonylag meredek, s nagyobb erőkifejtést igénylő, az Ajta – patak völgyét kísérő, – legmagasabb részein 750 – 800 méteres hegycsúcsok között vezető – kerékpáros túraútvonalon keresztül jutottak el a diákok. Szárazajtán a nyíregyházi középiskolás diákok nemzeti színű szalag elhelyezésével emlékeztek, és lerótták kegyeletüket a II. világháború végén itt lemészárolt 13 székely fiatal emlékhelyén. A tizenhárom félbetört bazaltoszlopból álló emlékmű a fiatalon derékba tört életeknek állít itt emléket, amely tragikus és szomorú esemény a település ma iskolaként működő épületének az udvarán történt 1944. szeptember 26-án. (A csoportunknak éppen a szomorú esemény évfordulóján történő itteni megjelenéséről a Duna TV – stábja televíziós felvételt is készített.)   

● A második túranaptól kezdődően a kerékpározó diákok aktívturisztikai programrepertoárjában Erdővidék igen szép és gazdag természeti és épített szellemi örökségének a felfedezése és megismerése szerepelt.

Kedden, (09. 27.)mintegy 50 kilométeres túratáv teljesítésével az eötvösös  diákok Székelyföld / Erdővidék olyan háborítatlan szépségű természetközeli táját barangolhatták be, fedezhették fel rendhagyó karsztmorfológiai földrajzóra keretében, mint például a Vargyasi – karsztvidék, az itt a Kis- és a Nagy-Mál – hegységek (930 és 931 m) között található Vargyas-szoros (Cheile Varghisului) igen szép – a felszíni és felszín alatti karsztjelenségek, a karsztmorfológia jellegzetes –  karsztszurdokvölgyei, karsztsziklái és karsztbarlangjai, közöttük például az Almási -, ill. Orbán Balázs barlang. A karsztvidékre történő kerékpározás során a túrázó csoport tagjai az útvonalukon olyan igazi ékszerdobozként sorakozó bájos kis településeket és épített szellemi örökségeit is megismerhették, mint például Olaszteleken (Talisoara) a Daniel-kastélyt – ahol a legenda szerint Bethlen Gábor pihent meg környékbeli vadászatai alkalmából –, Nagy György művészi szinten működtetett kovácsműhelyének szép termékeit,  Vargyason  (Varghis) a nagyobb Daniel-kastélyt – a báró Daniel család birtokainak itt volt több, mint 600 éven keresztül a központja –, ugyanitt a Makovecz Imre tervezte organikus és székely motívumokat is megjelenítő református templomot, az unitárius templomot valamint Sütő Béla népművész családjának a házát. (Utóbbiban itt a neves népművész örökségét tovább ápoló ifj. Sütő István és fia tartott a csoportunk tagjainak egy nagyon érdekes és szemléletes népművészeti bemutatót.)  

● Szerdán (09. 28.) az eötvösös aktívtúrázók ún. településföldrajzi útvonalon Köpec (Capeni), Miklósvár (Miclosoara), Nagyajta (Aita Mare) – illetve az Olt folyó túlpartján fekvő Apáca (Apata) – érintésével Bölönbe (Belin), az „unitárius Rómába” kerekeztek el, „oda-vissza” mintegy 35 + 35 km-es táv megtételével. A hangulatos kis erdővidéki székely településeken át az érdekes és lenyűgöző történelmi, építészeti és kultúrtörténeti látnivalók, élmények sokaságával találkozhattak a nyírségi diákok.

Köpec előtt a túrázók megálltak a Véczer – sík határrészen, annál az 1848-49 – es szabadságharchoz kapcsolódó – s egy törött pengéjű kard andezitkőből megformázott – emlékművénél, amely helyen 1848. december 9- én és 13-án zajlottak le komoly ütközetek, s amelyek sajnos a császári seregek győzelmével, a magyarok szabadságharcosok vereségével végződtek. Közvetlenül Köpec határában is megálltak rövid időre a diákok, itt ugyanis egy 300 éves, 35 méter magas és 7.3 m átmérőjű szilfát, a „Köpeci- szilt” csodálhatták meg, amely fa 2011 – ben Romániában, 2012 – ben pedig Európában rangos versenyen nyerte el az „év fája” elismerő címet. (A csoport csak több, 6 – 8 tagjának a fa törzsét átkaroló láncával tudta azt körbefogni.)

Köpecen (Capeni) a diákok megtekintették a település impozáns középkori református templomát, amelyen belül többek között megcsodálhatták annak a – település nemesi családi címereit megjelenítő – kazettás mennyezetét is, amely az itt született Keöpeci Sebestyén József ismert heraldikus, címerfestő munkájaként ismert. (Keöpeci Sebestyén József készítette el – székely motívumokat is belecsempészve abba – Románia ma használatos címerét is 1921 – ben.)

Köpecet elhagyva – mintegy 3-3,5 kilométer megtéve – s, majd az Olt völgyében haladva érkeztek meg a túrázók az egykor a gróf Kálnoky család birtokolta Miklósvár (Miclosoara) faluba, mely egyben Székelyföld egyik legrégibb települése is. Legjelentősebb műemlékeként egy nagyon szép park közepén álló, a XVI.-XVII. század fordulóján épült, s a XIX. században klasszicista stílusban átalakított, felújított Kálnoky – kastélyt tekintette meg a csoport.

Miklósvár után valamelyest többet biciklizve, kb. 5,5 km megtétele után jutottak el a túrázók Nagyajtára (Aita Mare). Nagyajta az egykori Miklósvárszék központjaként, valamint fazekas-központként volt ismert hosszú ideig. Unitárius vártemploma a XIV. század - míg a templomot övező vár a XVI.-XVII. század - elején épült, melyet később gótikus stílusban alakítottak át. A középiskolások itt – Fekete Levente unitárius lelkész igen érdekes és szemléletes kalauzolásában ismerhették meg az impozáns látványt nyújtó erődtemplomot, s nem utolsósorban a székely népköltészet, a „Vadrózsák gyűjtője” - ként ismert Kriza János munkásságába is betekintést nyerhettek.

A túracsapat Nagyajta után – átkelve az Olt folyón – Apácát (Apata) kereste fel. A település két híres szülötte Apáczai Csere János és Bartalis János költő szobra valamint emléktáblája előtt – amelyek az itt működő iskola előtt állnak – a túrázó diákcsoport egy tagja kiselőadás keretében ismertette diáktáraival a kiváló tudós és a korában korszerű módszereket alkalmazó pedagógus, a „Magyar encyclopedia” szerzője, az anyanyelvi oktatás szerepét és jelentőségét hangsúlyozó Apáczai Csere János életútját, munkásságának és tevékenységének kiemelkedő eseményeit, fontosabb állomásait.

Apácáról a túranap utolsó állomására Bölönbe (Belin) vezetett a túrázók útja. Bölönben – amely az erdélyi unitárius felekezethez tartozók egyik legjelentősebb központjaként ismert település – a nyíregyházi diákok a falu központjában a középkorban épített templom helyére az 1893-1895 között a Pákéi Lajos tervei alapján épített bizánci és neoromán építészeti stílusjegyeket is ötvöző monumentális templomot és annak a XVI.-XVII. században várfallal körülvett építményét tekinthették meg Kozma Albert unitárius lelkész szakavatott idegenvezetésével. A település híres szülöttéről, Bölöni Farkas Sándorról – akinek a szülőháza az unitárius vártemplom tövében található – szintén érdekes információkkal lettek gazdagabbak  a diákok.

● A negyedik túranapon, csütörtökön (09. 29) – a Vargyasi – karszt felfedezése és bebarangolása után – ismét természetközeli környezetben kerékpározva – s ismét egy egész napos program keretében – természetföldrajzi túraútvonalon a festői Olt – völgyében haladva teljesítettek közel 50 km – es távot a diákok, s jutottak el Alsórákosra (Racosul de Jos). Az e napi túra célja elsősorban az itt a földtörténeti múltban (pliocén) meghatározó vulkánosság jelenségeinek és látnivalóinak a megismerése és megtekintése. A geológiai – geomorfológiai, valamint ásvány- és kőzettani rendhagyó földrajzóra keretében itt a diákok a pliocén időszaki vulkánosság több jellegzetes és tájföldrajzi szempontból is meghatározóan szép emlékeivel ismerkedhettek meg, amely helyet napjainkban természeti területté nyilvánítottak. A középiskolások közvetlenül és bejárva csodálhatták meg egy kialudt vulkán kráterében a láva és tufaszórás, jelenségeit, az ún. „tufadugó” kialakulását, a ritka természeti jelenségként, kevés helyen előforduló jellegzetes hatszöges oszlopos, 6 – 8 méter magas ún. „bazaltorgonákat” vagy éppen egy korábban működött bazaltbánya, bazaltkitermelés helyén létrejött, források és csapadékvíz táplálta nagyon szép bányatavat (Smaragd – tó).  

● Az ötödik túranapon, pénteken (09. 30) – elsősorban az irodalomhoz és a történelemhez kapcsolódóan szervezett túraprogram keretében – Kisbaconba (Batani Mici) és Bódvajba (Bodva) látogattak, kerekeztek el az Eötvös Gyakorlóiskola diákjai. Kisbaconban Benedek Elek („Elek apó”) a talán legismertebb és méltán híres magyar meseíró, a „Cimbora” c. gyermeklap szerkesztőjének szülőházában korhű bútorzattal és használati tárgyakkal berendezett, s idegenvezetéssel egybekötött emlékkiállítását nézhették meg a diákok. A csoport látogatásának időzítése a magyar népmese napjához, Benedek Elek születésének (1859. szeptember 30.) 163. évfordulójához kapcsolódott, amely alkalmával ünnepi eseménysorba cseppenve ismerhette meg a jeles író, a „nagy mesemondó” életútját és a magyar gyermekirodalom kiapadhatatlan forrását jelentő munkásságát. „Elek apó” almáiból is kóstolva a csoport kilátogatott a falu temetőjébe is, ahol Benedek Elek és felesége (Fischer Mária) sírja, nyughelye található. A településen a Barót – patak menti téren Benedek Elek életnagyságú szobrával készített közös fotó készítését követően a diákok felkeresték és betekinthettek a szintén a Barót – patak vizével táplált, s Erdővidék egyetlen működő vízimalmának a működésébe is.

A túrázók ezt követően Kisbaconból a Dél-Hargita délnyugati lejtőjén fekvő 950 méter magas Les – hegy lábainál elhelyezkedő Bódvajba kerékpároztak közel tíz kilométeres, s folyamatosan emelkedő szerpentines úton teljesített táv keretében. A túra, a programelem célja itt, Bódvajon annak a napjainkban ipartörténeti műemléknek nyilvánított vashámornak a megtekintése volt, ahol Gábor Áron a háromszéki 1848-49 – es harcok első ágyúit öntötte.

Az Eötvös Gyakorlóiskola diákjainak Erdélyben, Székelyföldön, Erdővidéken (Romániában) mozgással, sportolással, aktív turizmussal –, s nem utolsósorban iskolán és tanórán kívüli ismeretszerzéssel („out of school learning”) valamint szemléletformálással is – egybekapcsolt, egybekötött, s eltöltött hét napja óriási élményt nyújtóan („experiential education”) telt, szinte repült el. A nem mellesleg a késő nyári, illetve őszi kedvező, napsütéses időjárás által is kegyeibe fogadott csoport számára emellett a programon való részvétel - a partneriskola pedagógusaival és diákjaival közösen lebonyolított beszélgetések és rendezvények révén - a pozitív közösségi magatartás- és viselkedésmód fejlesztéséhez és erősítéséhez is jelentősen hozzájárult. (Az aktívturisztikai programhét keretében, annak egyik napján a Baróti Szabó Dávid Líceumban kis ünnepség keretében került sor annak a kitüntetésnek –Eötvös Plakettnek és Oklevélnek – az átadására, amelyet a két iskola, intézmény kapcsolatainak a kialakításáért, ápolásért és erősítését a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2020. szeptember 22-én ítélt oda Dimény János nyugalmazott baróti líceumi igazgatónak. Az elismerés átadása és személyes átvétele a koronavírusjárvány okozta helyzet miatt csak most történhetett meg.)    

E beszámoló, tájékoztató írás végén a programunkról és annak tartalmáról talán sokatmondóan kifejező Tordai Árpád baróti református lelkésznek az a korábbiakban megfogalmazott jelentős gondolatsora, amely így szól: „Örömünkre szolgált, hogy vendégül láthattuk önöket. Igazi utazókként és nem turistaként tekintettünk önökre. Aki veszi a fáradtságot, hogy ne csak a felszínen érintse Erdővidéket, hanem "körbebiciklizze", az illatokat és szagokat is érez, azt a szeme elé táruló látvány lenyűgözi, a szeptemberi nap melege, az Olt-völgyi sár és a hideg őszi eső mind-mind a bőrébe és a bőre alá bújva járja át.”

A hazafelé tartó –, szintén kisbuszokkal megtett –, s Erdélyt szinte átszelő mintegy 550 km – t jelentő úton, útvonalon a csoport tagjai érintettek és felkerestek még olyan turisztikai szempontból is kiemelkedő helyszíneket, mint például a Szent Anna – tó (Lacul Sfanta Ana), Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) és a hozzá közeli Szejkefürdő (Baile Seiche), Farkaslaka (Lupeni), Korond (Corund), Parajd (Prajd) és a Szovátán (Sovata) található Medve – tó (Lacul Ursu).  

A Szent Anna – tóhoz, Közép-Európa egyedülállón jellegzetes és gyönyörűen szép környezetben fekvő, az 1294 méter magas Nagycsomád (Ciomatul) egyik kialudt vulkáni kráterében található tóhoz közel 1000 méter magas szerpentinekkel tarkított úton jutottak el a csoport tagjai, ahol a környezet és látvány egyaránt lenyűgözte mindannyiójukat. A Hargita – hegységet átszelve Székelyudvarhelyen és a hozzá közeli Szejkefürdőn, Orbán Balázsnak, Erdély és Székelyföld autentikus természetrajzi, történelmi és néprajzi írója és bemutatója („A Székelyföld leírása” c. hatkötetes munka) emlékének adóztak a diákok. Farkaslakán Tamási Áron, az egyik legismertebb székely író („Ábel trilógia”) sírjánál, nyughelyén nemzeti színű szalagot kötve rótta le tiszteletét a csoport. Ezt követően a fazekasságáról messze földön híres Korond következett ajándéktárgyak vásárlásával egybekötve, majd a diákok ízelítőt kaphattak a Sóhát vidékén, Parajd környékén sorjázó só-szikláknak a látványából is, végül a már a Monarchia – korabeli időktől idegenforgalmi, fürdő- és klimatikus üdülőhelyként ismertté vált Szovátán az egykor (1875 – 79) egy só-barlang beszakadása révén keletkezett sókarszt  tó, az 502 méter tengerszint felett elhelyezkedő megkapóan szép Medve – tó körüli sétálva zárták az Eötvös Gyakorlóiskola diákjai a nagyon gazdag élményekkel teli turisztikai programjukat.

A csoportunk tagjai voltak: Deák László, Fejes Kristóf, Karakó Bence, Kormány Zoltán, Nagy Dániel, Ónodi Gábor, Simon Lóránt, Oroszvári Bence (9/A), . Kicsák Kíra, Lakatos-Szepesi Dorina (9/B), Gencsi Zsófia, Halkó Henrik, Muszka Kitti és Vastag Hédi (9/C), Ficzéné Kovács Zsuzsanna osztályfőnök, Chrien Gábor tanár és gépkocsivezető, valamint Dr. Komáromi István igazgató szervező és gépkocsivezető!

Dr. Komáromi István

(Fotó: Dr. Komáromi I.)