Űrhajósok a főiskolán

Harminc évvel ezelőtt járt először magyar az űrben. Farkas Bertalan a szovjet Valerij Kubaszovval 1980. május 27-én startolt el Bajkonurból, majd a Szaljut 6 űrállomáson végeztek kutatásokat. Harminc éve ennek az űrállomásnak a fedélzetéről igyekezett megtalálni Magyarországot, megyénket, és benne szülőfaluját, Gyulaházát. "Nem volt nehéz dolgom, hiszen a Kárpátok hegyvonulatától övezett medencét azonnal észlelhettem az űrből, sőt látható volt a Tisza is, így annak ívét követve nagyjából kikövetkeztethető volt, hol is fekszik Gyulaháza és Nyíregyháza" - mesélt többek között a Föld kémlelésének élményeiről az első magyar űrhajós a Nyíregyházi Főiskolán tartott rendezvényen, ahol több nemzet űrhajósa is megjelent, köztük természetesen az 1980-as űrrepülésben társ Valerij Kubaszov is.
Dr. Jánosi Zoltán rektori köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy büszkék vagyunk Farkas Bertalanra, a megyénk szülöttjére, és büszkék vagyunk valamennyi az ünnepségen megjelent űrhajósra, mert ők az emberiség hősei.

Farkas Bertalanból sztár lett, mindenki Farkas Bercije, akinek nevét számtalan úttörőőrs és raj is felvette. Hazaérkezése után mégsem csak kutatásai miatt ünnepelték - nemzeti hőssé vált, szovjet társával, Valerij Kubaszovval együtt, s mindketten a Magyar Népköztársaság hőse kitüntetést kapták. Farkas Bertalan a mostani főiskolai programon pedig a Pro Comitatu díjat vehette át Seszták Oszkártól, a Megyei Közgyűlés elnökétől. Ez Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének legrangosabb elismerése, melyet többek között a megye fejlődésének elősegítéséért, felemelkedésének előmozdításáért valamint hírnevének gyarapításáért nyújtanak át. Seszták Oszkár gratulációja mellett köszönetét is kifejezte, hogy Farkas Bertalan nemcsak Magyarország, hanem szűkebb pátriájának is hírét vitte a világba.
Az egykori asztronauták és kozmonauták szerint a harminc évvel ezelőtti út fontos állomás volt a hidegháború megszüntetésében, az Apolló-Szojuz programhoz hasonlóan. Loren Acton, amerikai űrhajós szerint a Kozmosz programban, amellyel Farkas Bertalan is repült, az volt a fontos, hogy a kis országok is részt vehettek benne. Ugyanazt csinálhatták, amit ők Amerikában. És eljött az idő, amikor már együtt dolgozhattak. A magyar űrutazás alatt végzett kísérletek eredményeit hazai űrtechnológiai és nemzetközi orvosi kutatások is felhasználták.
Farkas Bertalan beszélt arról az alapítványról, aminek köszönhetően a mai magyar fiataloknak jó esélyük van az űrrepülésre, s ők még megélhetik, hogy az űrkutatás lendülete és az űrrepülés gyakorisága ismét növekedni fog. A bekapcsolódáshoz persze több nyelvet beszélő edzett és képzett embernek kell lenni, ám mivel az űrkutatás soha nem látott szinten vált nemzetközivé, az esélyek adottak. Az ünnepségen jelen lévő Alekszej Leonov együtt szerepelt Farkas Bertalannal az első nemzetközi programban, s mint mondta, a magyar űrhajóst megbízható, tapasztalt, jó pilótának tartotta, aki közvetlenségével is rászolgált arra, hogy a 200 első osztályú magyar pilótajelölt közül őt válasszák ki a küldetésre.
A Bessenyei Aulában szép számmal képviseltették magukat az űrhajózás iránt érdeklődő diákok, akik egyike a Mars-expedícióról kérdezte a vendégeket. "A Mars-küldetésre legalább 15-20 éves távlatban látok reális esélyt, addig még nagyon sok technikai problémát kell megoldani, ami idő- és pénzigényes dolog. A jelenlegi árfolyamon legalább 100-120 milliárd dolláros költségvetéssel számol a program, amelyet csak nemzetközi összefogással lehet elindítani" - válaszolta Alekszej Kubaszov.
Miután mindegyik űrhajós megosztotta élményeit, tapasztalatait a közönséggel, a találkozás emlékére egy fát ültettek el a főiskola parkjában. Még aznap felkeresték Gyulaházát, Farkas Bertalan szülőhelyét, majd másnap a nyíregyházi repülőtéren emlékeztek Berci légi karrierjének kezdeteire, aki ide is elkísérte vendégeit, az űrhajózás ismert alakjait, s családtagjaikat. Pályafutásának kiindulópontjaként mutatta be a repülőteret. Az ünnepélyesebb pillanatokban elhangzott, hogy megyeszékhelyünk ma is egyedülálló szerepet tölt be a hazai pilótaképzésben, hiszen csak itt, a Nyíregyházi Főiskolán tanulnak felsőfokú oktatási rendszerben a jövő repülőmérnökei, míg a gyakorlati oldalon a Tréner Kft., illetve a sportértékű munkát végző Nyíregyházi Repülő és Ejtőernyős Klub ápolja a hagyományokat.