Az oktatás fejlesztését is javasolta dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna, közgazdász 2016. május 19-én tartott előadást egyetemünkön, „A magyar gazdaság helyzete és hosszabb távú kilátásai, különös tekintettel a KKV-kra” címmel.

 

Az előadás központi kérdése az volt, hogy mire jó a GDP, mint legfontosabb gazdasági növekedést mérő szám, és mi nem. Az okfejtés mottója az alábbi J.F. Kennedy amerikai elnöktől származó idézet volt:  „A GDP-be értékként számít bele a levegő szennyező tevékenység, a cigarettareklám, az erdők kivágása és a természeti csodák feláldozása a növekedés érdekében. De nem számít bele gyermekeink egészsége, oktatásunk minősége, nem növeli a GDP-t költészetünk szépsége sem. A GDP tehát mindent figyelembe vesz, csak azt nem, ami az életben igazán fontos.”

A Professzor Asszony számos érdekes, új, informatív makroökonómiai mutató bemutatását követően tért rá a GDP összetevőinek elemzésére, melyet minden esetben a Visegrádi országok összehasonlításával tett meg.   

   

Az előadás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a gazdasági teljesítmény (a gazdasági növekedés) életminőségre gyakorolt hatását a GDP nem tudja mérni. A gazdasági növekedés hajhászása nem lehet alapja jövőbe mutató gazdaságpolitikai döntéseknek, hiszen egy gazdaság úgy is növekedhet, hogy közben romlik az életminőség, nem fejlődik a társadalom, s még a szegények száma is nőhet.

Az előadást követően a résztvevők kérdéseket is megfogalmazhattak az előadáshoz kapcsolódóan, melynek keretében egy inspiráló, szakmai igényességű párbeszéd alakult ki az előadó és a résztvevők között.

A kérdések kapcsán Professzor Asszony három fejlesztendő területet nevezett meg hazánkban: a kis-és közepes vállalkozások gazdasági, üzleti környezetének fejlesztését; a humán tőke, beleértve az innováció és felsőoktatás támogatását, valamint a gazdasági szereplők túl nagy méretének csökkentését, így a centralizáció megszüntetését.

Kitörési pontként az előadó az innováció, az infokommunikációs terület jelentősége mellett a hazai mezőgazdaság újragondolását említette, melynek nem a nyersanyagok exportjára szabadna csak korlátozódnia, hanem a feldolgozott, jó minőségű késztermékek kivitelére kellene törekednie.