Megkezdõdtek a koalíciós szerzõdés végrehajtásáról folytatott tárgyalások. Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkárt kérdeztük az intézmények gazdasági társasággá alakulásának lehetõségérõl.
A koalíciós tárgyalások során a felek megállapodtak arról, hogy a felsõoktatási intézmények gazdasági társaságokká alakulhatnak. Mit jelent ez pontosan?
A koalíciós tárgyalásokon megállapodtunk, hogy a felsõoktatási intézményeket is érintõ átalakulási törvényt hozunk létre. Ez azt jelenti, hogy a felsõoktatási intézmények önkéntes alapon költségvetési intézményekbõl állami tulajdonú, non profit, gazdasági társasággá alakulhatnak.
A felsõoktatási törvény 2007 júniusi módosításában szerepel, hogy az egyetemek és fõiskolák gazdasági társaságokat hozhatnak létre szellemi termékeik hasznosítására. Milyen mértékben bõvül az intézmények lehetõsége a legutóbbi módosítással?
Már a 2006-os felsõoktatási törvénymódosítás következtében is az egyetemek tulajdonába került a szellemi alkotások joga. A szabályozási környezet azonban nem tette lehetõvé, hogy az intézmények hatékonyan és piaci viszonyok között tudják értékesíteni a tulajdonukba került szellemi termékeket. A mostani módosítással sikerült elérni a felsõoktatási intézmények, mint költségvetési szervek számára a vállalkozási szabadság kiteljesedését.
A módosítás lényege, hogy a felsõoktatási intézmény saját vállalkozásokat hozhat létre, ami lehet zrt, kft, kht. Az intézmények által létrehozott vállalkozások további vállalkozásokat hozhatnak létre. Ezekbe a vállalkozásokba az intézmények szellemi termékeiken, pénzeszközeiken túl bevihetnek olyan tulajdont is, amelyet a saját gazdálkodási vállalkozási tevékenységükbõl szereztek. Például felnõttoktatásból, vagy egyéb más képzésbõl saját bevételre szert tett intézmény akár ingatlant is vásárolhat, amivel késõbb, mint egyetemi tulajdonnal rendelkezhet.
Sokszor halljuk, hogy a módosítás a felsõoktatás privatizációját vetíti elõ. Ez valóban így van?
A két vád, miszerint a felsõoktatás privatizációja van elõkészületben, valamint hogy az állam kivonul a felsõoktatásból, hamis. Az intézmények állami támogatása a mostani elvek szerint történik a jövõben is. Az állam szolgáltatásokat vásárol az egyetemektõl.
|
Kis Papp László, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke több médiumnak nyilatkozta július elsõ napjaiban, hogy a sztrájkolástól sem riadnak vissza a felsõoktatási dolgozók, amennyiben az egyetemek gazdasági táraságokká alakulhatnak. Az FDSZ elfogadhatatlannak tartja az SZDSZ felsõoktatás átalakítását érintõ javaslatát és sztrájkolni is kész, ha a két koalíciós párt tárgyalja a szabad demokraták által javasolt tervezetet. "Az intézmények gazdasági társasággá alakítása csak az elsõ lépés lenne a magánosítás útján" - véli a szakszervezet. Kiss Papp László a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács rendkívüli ülését kezdeményezte, melyet várhatóan július 18-19-én tartanak.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium , amíg a tárgyalások nem adnak konkrétumot, egyelõre nem kíván nyilatkozni az ügyben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Norbert elmondta, hogy kíváncsian várja az egyeztetések eredményét, azt megelõzõen nem tud hivatalos álláspontot képviselni. Azt azonban hozzátette, hogy a megállapodásokat követõen az Országgyûlés elé kerül a javaslat, amennyiben tudják érvényesíteni, akkor érdemes errõl érdemben beszélni. |
Eszerint az állami támogatást és a tandíjból befolyó összeget egészíthetik ki az intézmények vállalkozásaikkal?
Igen. Nézzük meg, hogy ma, az éves GDP 1 százalékát költi az állami költségvetés - akárcsak az egész Európai Unió - a felsõoktatási intézmények támogatására. Az EU célja, hogy tíz éven belül 2 százalékra növelje ezt az összeget. Azzal mindenki tisztában van, hogy a további egy százalék nem lehet állami költségvetési forrás és nem is kell, hogy az legyen. Ezt a magánforrásból kell és lehet elérni. Az USA-ban például a GDP 2.6 százalékát költik felsõoktatási kiadásokra, amibõl kb. 1.6 százalék a magánszférából származik. A magyarországi intézmények nem tudnak majd lépést tartani az európai egyetemekkel, ha nem adnak lehetõséget a magántõke beáramlására.
Az államilag finanszírozott hallgatók tandíja pedig inkább egy jelképes bevételi forrás, hiszen a mostani állami költségvetés felsõoktatásra szánt összegének kb. öt százalékát teszi ki. A garanciákkal kell a magántõkét beengedni, nem pedig kiszorítani.
Melyek azok az intézmények, amelyek várhatóan elõször fognak élni a lehetõséggel?
Mivel ez egy önkéntes lehetõség, ezzel véleményem szerint a fõiskolai szektor innovatív része fog elsõsorban élni. Ez egy dinamikus szektor, ami nem rendelkezik a több tíz éve kiépült és beágyazódott kari struktúrával.
Ez azt jelenti, hogy nekik a legkedvezõbb ez a lehetõség?
Nem, a lehetõség mindenkinek jó, de õk mernek majd elõször nekivágni. A többi intézmény pedig várhatóan a versenyhelyzet miatt késõbb szintén meghozza ezt a számára is nagy lépést. Minden egyetemen kialakult már azok köre, akik látják, hogy mit kell tenniük. Kérdés, hogy az egyetemi szenátusban végig tudják-e vinni javaslatukat.
Amennyiben egy intézmény gazdasági társasággá alakult, a közalkalmazotti státusz automatikusan megszûnik?
A gazdasági társaságok esetében a közalkalmazott viszonyok sem élnek tovább már. Véleményem szerint a közalkalmazotti státusz teljesítményvisszafogó, teljesítményromboló hatással bír a felsõoktatásra. Szerintem a kutatás világában a versenyképességet gátolja a közalkalmazotti státusz.
Mit javasol helyette?
A közalkalmazotti státusz különbözõ jogosítványok együttese. Én szeretném a jogosítványokat szétbontani és az egyetemek kezébe adni a döntés jogát. Az intézmények önállóan megállapodhatnak arról, hogy a jogosítványok körébõl mely elemeket hogyan tartják meg. A közalkalmazotti jogosítványokat részben helyettesíthetik kollektív szerzõdések, melyek inkább a senior oktatókat érintik majd. A gazdasági társaság lehetõvé teszi, hogy a teljesítmény ösztönzõket hozzá lehessen igazítani egy tudományos kutatói biztonság igényeihez és a kettõt együtt lehessen érvényesíteni, azért hogy a biztonság igényei ne nyomják el a teljesítmény igényeit. Emellett a koalíciós szerzõdében szerepel, hogy az oktatókat a közalkalmazotti státusztól eltérõ formában is alkalmazhatják azok az intézmények is, amelyek nem alakulnak gazdasági társasággá, valamint projektekre való megbízás lehetõségével is élhetnek.
Ezzel mozgó bérezés várható?
Nem kívánjuk senki jövedelmét csökkenteni. A cél, hogy a rendelkezésre álló bérjövedelem keretének 20 százalékát teljesítményalapú jövedelmeztetésre fordítsák s ezt felmenõ rendszerben érvényesítsük. A differenciált, teljesítményalapú bérezés a minõséget szolgálja.
Milyen szempontrendszer szerint történik majd az értékelés?
Az értékelési rendszernek még nincs kidolgozott technikája. Az értékelõ rendszert meghatározott paraméterek mentén az egyetemi szenátusnak kellene kialakítania. Ebben szerepet kaphat a hallgatói véleményezés, a tudományos fokozat, a minõségbiztosítás, valamint a pályakövetés rendszernek is elengedhetetlen fontosságú szerepe van.
A hallgatók tapasztalnak majd valamit a változásokból?
Jobb minõséget és gazdaságosabb üzemeltetést. A magántõkével az intézmény érdeke a gazdaságosabb tõkefelhasználás, amit a hallgatók is érezni fognak.
A gazdasági társaságokká alakulás lehetõsége mellett milyen, az oktatást érintõ kérdésekben történik még egyeztetés?
Az akkreditáció nemzetköziesítésének ügyérõl, a felvételi követelményrõl, amellyel kapcsolatban nem támogatjuk az egységes emeltszintû érettségi követelményt a felvételizõk körében. Ezzel is támogatjuk az intézmények függetlenségének megteremtését, javaslatunk szerint egyes intézmények saját maguk dönthessenek arról, hogy emeltszintû érettségit követelnek-e bizonyos szakokra, vagy sem. Az intézmények gazdálkodását érintõ egyéb módosítások a vagyontörvénybe kerültek be.
Mi várható a következõ pár hónapban?
Egy bizottság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetésével kidolgozza az átalakulásra vonatkozó törvényjavaslatot. Eközben folyamatos egyeztetések folynak szakmai fórumokkal. Szeptember közepére várhatóan az összes kérdésben megállapodás születik.
(www.edupress.hu)