A galambok a Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra, ezért a tudósok úgy gondolják, a madár iránytûként szolgálhat.
Német kutatóknak hosszas keresés után végre sikerült kimutatni, melyik szervben rejlik ez a "hatodik érzék". A csõr felsõ részét fedõ bõrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendõ ahhoz, hogy a csõr iránytûként szolgáljon.
Sokféle állatfaj képes a mágneses tér érzékelésére, köztük rovarok, halak, kétéltûek, hüllõk, madarak és emlõsök. Ezek az állatok rendelkeznek ún. magnetoreceptorokkal, vagyis olyan érzékelõkkel, amelyek a mágneses térnek - elsõsorban a Föld mágneses mezejének - a hatását idegi impulzusokra fordítják le.
A kutatók a galambszöveteken alkalmazott preparálási technikát követve megvizsgálták a csirke, a kerti poszáta és a vörösbegy megfestett szövetmintáit is, és ezekben a vasásványstruktúra ugyanolyan volt, mint a galamboknál: a maghemit és a magnetit ugyanolyan arányát tartalmazta.
Az viszont továbbra sem világos, milyen mechanizmussal továbbítja ez a rendszer a mágneses jeleket, bár a kutatók azt állítják, az általuk azonosított struktúrák képesek a földi mágneses mezõnek mind az erõsségét, mind az irányát detektálni.
- Kaczur Barbara -