A 2007-es jelentkezések során többletpont igényelhetõ azok számára, akik hátrányos helyzetben vannak, életkörülményeik akadályozzák õket a továbbtanulás lehetõségében, tehetségük kibontakozásában. Az így igényelhetõ többletpontok feltételeit járta körül az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK).
Négy és nyolc többletpont igényelhetõ
A hátrányos helyzetû felvételizõ minden jelentkezési helyén négy többletpontra jogosult. Hátrányos helyzetûnek minõsül az, akit középiskola tanulmányai során szociális, családi helyzete miatt védelembe vett a jegyzõ, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt. Ezen kívül plusz pontban részesül az, akinek törvényes ellátó szülõje, vagy szülei legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A fogyatékossággal élõk is igényelhetnek többletpontot, mint hátrányos helyzetûek. Az tekinthetõ fogyatékossággal élõ jelentkezõnek, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlõdési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, illetve súlyosan beszédfogyatékos). Ebben az esetben minden jelentkezési helyén nyolc többletpontra jogosult.
Sokan élnek a többletpont szerzés lehetõségével
A jelentkezések összesítésébõl az látszik, hogy szinte minden tizedik jelentkezõ hátrányosnak ítélte meg saját helyzetét és szociális, családi körülményeire való tekintettel többletpontot igényelt. Az általános szociális problémákkal küzdõk arányaiban nem tesznek ki nagy százalékot, számuk mégis több mint hatezer fõt érint, a fogyatékossággal élõk és kisgyermeküket nevelõk százaléka még sokkal kisebb, azonban az õ számuk is ezer fölött van.
A rossz szociális helyzet a tanulásban is hátráltat
A hátrányos helyzetûek, a gyermekgondozásban részt vevõk és a fogyatékkal élõk csak az alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk számára meghirdetett alapképzés esetén számíthatnak egyértelmûen elõnyre. Az egyéb képzésre jelentkezõknek is jár az elõnyben részesítés okán szerezhetõ többletpont, annak mértékét azonban az intézmények állapítják meg. Néhány jelentkezõ, csaknem 500 fõ két jogcímen is nyújtott be többletpontot.
A többletpontokat igénylõk tanulmányait valóban nehezítik körülményeik. Erre bizonyíték, hogy míg azok, akik szociális vagy fogyatékosság miatt nem igényeltek többletpontot, egyharmaduk rendelkezik államilag elismert nyelvvizsgával (így õk is részesülnek többletpontban). Akik körében, akik rossz szociális helyzetûek, családi körülményeik miatt igényeltek többletpontot, a nyelvvizsgával rendelkezõk száma már csak 20 százalék. De nem csak a családi vagy szociális körülmények, hanem a fogyatékosság is jelentõsen hátráltató tényezõnek számít, hiszen a tanulásukban súlyosan akadályoztatottak körében is csak hasonló, 22,6 százalékos a nyelvvizsgával rendelkezõk aránya.
Különbség van az internet felhasználás között is
Az internet hozzáférés és felhasználás is óriási különbségeket mutat, ezt akár az e-felvételivel élõk száma is tükrözheti. A hátrányos helyzetûek mindössze 3,6 százaléka élt az internetes jelentkezés lehetõségével, míg a nem hátrányos helyzetûek közül minden tizedik jelentkezõ ezen a fórumon jelezte továbbtanulási szándékát. Érdekesség, hogy a gyesen, gyeden lévõk körében igen népszerû volt az internetes jelentkezés, több mint 15 százalékuk választotta ezt a jelentkezési módot, ami valószínûsíthetõen a magasabb életkornak köszönhetõ.
Települési és nemek közötti eltérések
A jelentkezõk állandó lakóhelyét vizsgálva az látszik, hogy minél alacsonyabb státuszú településen lakik valaki, annál valószínûbb, hogy hátrányos szociális, családi helyzete miatt többletpont igényt nyújt be a felvételikor. A fõvárosban a felvételizõk közül mindössze 2,7 százaléka hátrányos helyzetû; az ötezernél kevesebb lakosú falvakban a jelentkezõk majdnem egytizede (9,2 százalék) tartozik ebbe a körbe.
Kis eltérés látszik a nemek között. A férfiak körében 4,3 százalék jelölte meg az elõnyben részesítés okán szerezhetõ többletpontokat, míg a nõknél ez 6,6 százalék. Ezzel szemben viszont a férfi felvételizõk között a testi, szellemi vagy egyéb fogyatékosság alapján többletpontra számítók aránya nagyobb, 1,7 százalék, míg a nõk esetében csak 1,2 százalék ez az arány.
Teljes tanulmány: itt.
(www.edupress.hu)