A tudomány fősodrában - konferencia a Nyíregyházi Egyetemen

Rossz szójátékkal élve, korunk kardinális problémáira reflektáló előadásokat is hallgathattak azok az érdeklődők, akik 2016. április 14-15-én ellátogattak a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézete által Marginalitások - peremvidékek, peremhelyzetek címmel megrendezett konferenciára. A rendezvény, az intézet korábbi konferenciáihoz hasonlóan, neves, elismert szakemberek mellett a tudományos pályájukon még csak első lépéseiket megtevő PhD-hallgatók számára is megszólalási lehetőséget kívánt biztosítani.
 
 
A rendkívül sűrű és változatos program a tágabban értelmezett társadalomtudományok szinte valamennyi szakágát felölelte: történelmi, politológiai, pedagógiai és néprajzi előadások követték egymást a két nap alatt. Bár a konferencia részletes, átfogó értékelése még várat magára, már most elmondható, hogy jó néhány fontos megállapítás elhangzott napjaink aktuális kérdéseivel, kihívásaival kapcsolatban. A Történettudományi és Filozófia Intézet adjunktusa, Szoboszlay György a modern iszlám terrorizmus és a nyugati társadalmak sokadik generációs fiatal muzulmán népességének sajátos viszonyrendszerére igyekezett rámutatni, Papp László Tamás, az Átlátszó oknyomozó portál újságírója pedig Európa iszlám gyarmatosításának lehetőségét és az iszlamofób európai szélsőjobb attitűdjeit vizsgálta Michel Houllebecq Behódolás című regénye alapján. Ördögh Tibor, az ELTE megbízott tanára a menekültek hazai és szerbiai megítélésének különbségeiről beszélt.
A konferenciát Onder Csaba, a Nyíregyházi Egyetem rektora nyitotta meg. Köszöntőjét követően Meszerics Tamás történész, Európai parlamenti képviselő plenáris előadása hangzott el. A politikus az eredeti tervekkel ellentétben végül nem tudott személyesen megjelenni az egyetemen, így hozzászólását skype-on keresztül, brüsszeli képviselői szobájában tartotta meg.
A rendezvény egyik legsikeresebb, legtöbb hozzászólást indukáló szekciója a társadalom peremére szorított nők (prostituáltak, gyermekgyilkos anyák) problémáját járta körbe, széles történelmi távlatba helyezve a kérdést. A szekció munkájába bekapcsolódott a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének oktatója, Madarász Imre is (Kurtizánok az olasz reneszánsz korában: társadalom és irodalom). A konferencia záró napján nem kis feltűnést keltett a két fiatal kutatónak, Horváth Márknak és Lovász Ádámnak a hallgatóságot a szexuális szubkultúrák világába elkalauzoló előadása.
A konferencián a hazai egyetemek (ELTE, Debrecen, Pécs, Miskolc) mellett a határon túli magyar felsőoktatási intézmények (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem) is képviseltették magukat oktatóikon és doktoranduszaikon keresztül.
 
 
Dr. Szoboszlay György, főiskolai adjunktus,
Nyíregyházi Egyetem, Történettudományi és Filozófia Intézet