Zenét hallgatunk, amikor szomorúak vagyunk, amikor örülünk, amikor tanulunk vagy amikor relaxálunk. Azt azonban, hogy a zene nem csak az emberekre van jótékony hatással eddig nem tudtuk. Dan Carlson volt az aki rájött arra, hogy bizonyos hangfrekvenciák segítenek a növényeknek több tápanyagot felvenni a sztómák segítségével, melyek a levelek alsó részén találhatóak.
A sztómák apró két sejtbõl álló nyílások, melyek mint az ajkak kinyílnak és becsukódnak. Ezeknek a segítségével történik a gázcsere a környezettel. Már az 50-es években T.C. Singh is kísérletezett a zene hatásával a növényekre. Két hét indiai zene hallgatása után megállapítható volt, hogy a sztómák száma a leveleken 66 százalékkal növekedett.
A 60-as években két tudományos kutató Mary Measures és Pearl Weinberger négy évig kísérleteztek a gabonafélék növekedésének stimulációjával. Nekik is sikerült elérniük a növények gyorsabb növekedését és csaknem a kétszeres hozamot. A legnagyobb áttörést mégis Dan Carlson kísérlete hozta, aki egy lila trópusi golgotavirágnak naponta madárdalt játszott le és leveleit a legjobb tápanyagokkal átitatott tamponnal törölgette.
Három hónap alatt a golgotavirág, amely normálisan körülbelül hét méterre nõ, majdnem negyvenhat méter magas lett. A növény olyan intenzíven nõtt, hogy az év végére elérte a száznyolcvanhárom métert, mellyel bekerült a Guinness-rekordok könyvébe.
Forrás: Látkép -Lukács Vera-