Az Országgyûlés utolsó ülésnapján elfogadták a felsõoktatási és a közoktatási törvény módosítását. A napirend elõtti felszólalásokban szó esett a tandíjemelésrõl is.
Változások a felsõoktatásban
A felsõoktatási törvény módosítását illetõ egyik fontos változás, hogy a képzési hozzájárulás (tandíj) alóli mentességi kör bõvül. Nem kell tandíjat fizetniük a kismamáknak, vagyis a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõknek.
A módosítás azt is tartalmazza, hogy nõ a felsõoktatás állami támogatása, mégpedig az idei 214 milliárd forintról 2010-re 241 milliárdra. Ehhez a támogatáshoz az egyetemek és fõiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá, ahol az intézmény teljesítmény-mutatói jelentõsen latba esnek. Vagyis az az intézmény, amelyik színvonalasabb oktatást nyújt, több támogatást kaphat, amelyik pedig rosszabbul teljesít, kevesebbet. Ez viszont nem érinti a képzési normatívát, annak elosztása változatlan marad - hangsúlyozza a szaktárca.
##KERETES## Az intercity professzorok kérdéskörét is szabályozza az új törvény, miszerint egy oktatót 2010-tõl kezdve kizárólag egy intézményben lehet akkreditálni. Változik a vezetõi megbízások korhatára is: az ezután kinevezett egyetemi, fõiskolai vezetõk továbbra is csak 65 éves korukig tölthetik be posztjukat, de amennyiben a vezetõi megbízás idõtartama túlnyúlik a 65 éves korhatáron, akkor a szenátus kétharmados döntésével ez kitolódhat 69 éves korig.
A módosítás lehetõvé teszi, hogy a felsõoktatási intézmények ezentúl saját vállalkozást alapíthassanak, így gazdasági társasági formában hasznosítsák a kutatóik által létrehozott szellemi terméket. Az eddig csak az oktatókra érvényes alkotói szabadságot kiterjesztik a kutatókra is. A kutatók ezentúl munkaköri feladatukon túl szerzõdéses megbízással máshol is vállalhatnak kutatói munkát és részükre is biztosítható hét évenkénti egy éves alkotói szabadság.
Ezentúl a felsõoktatási intézmények a felvételizõknek elõírhatják az emelt szintû érettségit, de csakis akkor, ha errõl a középiskolásokat a felvételi elõtt két évvel értesítik.
Módosult a közoktatási törvény is
A közoktatási törvény is módosult, melynek célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlõség növelése, a szakképzés hatékonyságának erõsítése, valamint a minõség fokozottabb ellenõrzése és jutalmazása.
A módosítás szerint 2007. szeptember 1-jétõl a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelezõ óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért.
A törvénymódosítás szigorítja a sajátos nevelési igényû tanulók vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közremûködõ szervezetek feladatait is.
A módosítás továbbá megteremti a szakképzés regionális szintû megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával, és jelentõsen kibõvíti az Oktatási Hivatal hatósági ellenõrzési jogkörét. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlõ bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó elõírásokat.
Lehet népszavazás a tandíjról
Hétfõn hitelesítette az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP képzési részhozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezésének aláírásgyûjtõ íveit.
(www.edupress.hu)