Legtöbben a biológia, kémia és az orvostudományok területén nyújtanak kiemelkedõ teljesítményt.
Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktori Tanácsa 67 tudósnak ítélte oda az MTA doktora címet. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke köszöntõjében rámutatott arra, hogy az MTA doktora nem tudományos fokozat, hanem cím.
" Magyarországon a PhD az egyetlen tudományos fokozat" - mondta az elnök. Szavai szerint az MTA doktora cím rangját az adja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ezzel jelzi a legjobbaknak: szakterületükön kiválót alkottak, olyat, ami nemcsak a magyar, hanem az egész világ tudományának részévé válhat.
Dobozy Attila, az MTA Doktori Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a cím odaítélése egy szigorú minõségbiztosítási folyamat, amelyben csaknem másfélszáz tudós részvételével a pályázók tudományos eredményeit, kutatásainak nemzetközi visszhangját veszik górcsõ alá. Egy-egy jelöltre átlagosan 200-300 munkaórát fordítanak.
Az elmúlt tíz évben a pályázók 21 százaléka "elvérzett", s nem a védésen, hanem az azt megelõzõ elemzéskor. Dobozy Attila közölte, az MTA doktora cím kötelezettségekkel is jár. Birtokosai kötelesek részt vállalni a tudományos utánpótlás nevelésében, másrészt be kell kapcsolódniuk abba a megméretésbe, amelynek alkalmával az MTA doktora címre pályázók további nemzedékeinek alkalmasságát vizsgálják.
Pléh Csaba, az MTA fõtitkárhelyettese kifejtette: a cím új birtokosainak 59 százaléka a felsõoktatásban, 35 százaléka az akadémiai intézetekben, míg 6 százaléka egyéb munkahelyeken dolgozik. Az MTA fõtitkárhelyettese rámutatott, hogy az új doktorok között a legtöbben a biológia, kémia és az orvostudományok területérõl vannak. Szavai szerint ez jelzi a feltörekvõ új nemzedék prioritásait.
Kattintson és tekintse meg, kik a Magyar Tudományos Akadémia új doktorai!
- hirado.hu -