A nyelvtudás évek óta az egyik legfontosabb kompetencia a munkavállalóknál, ma már nem elég egy nyelv biztos ismerete, érdemes inkább két nyelvet legalább középszinten elsajátítani a tanulmányok során. Felmérések szerint a két idegen nyelvet jól beszélõ pályakezdõk lényegesen kedvezõbb esélyekkel indulnak a munkaerõpiacon, mint a csak angolul, németül beszélõ társaik. De nyelvek és nyelvek között is van különbség, szakemberek szerint érdemes egy diplomáciai nyelvet (angol, francia) és egy kurrensebb nyelvet választani a tanulmányok ideje alatt a biztos siker érdekében.
Bár manapság több meghirdetett szak esetében kritérium a nyelvtudás, a 2007-ben felvettek több mint fele, 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen nyelvvizsgával és mindössze 27, 9 százalékuknak van középfokú és 11, 6 százalékának felsõfokú "C" típusú okmánya. Pedig az idegen nyelvtudás minden kétséget kizáróan az egyik legfontosabb kompetencia manapság nem csak a nemzetközi munkaerõpiac felé nyitóknak, de a hazai munkavállalóknak is. A diploma megszerzéséhez egyes szakokon egy középfokú "C" típusú nyelvvizsga, de sok szakon két középfokú, szakmai ismeretekkel bõvített nyelvvizsga szükséges.
Nem mindegy mennyiért
Nem érdemes figyelmen kívül hagyniuk a jelentkezõknek a felsõoktatási intézmény kiválasztásánál, hogy egyes egyetemeken és fõiskolákon milyen nyelveket lehet hallgatni. Tapasztalatok szerint a most végzett hallgatók jelentõs részénél elõfordul, hogy teljesíti a tanulmányi követelményeket, sikeresen megírja és megvédi szakdolgozatát, de mégsem kapja meg oklevelét, mert hiányzik az ahhoz szükséges nyelvvizsga. A felsõoktatási tanulmányok során utoljára van lehetõségük a hallgatóknak ingyen nyelvet tanulni, így hát nem mindegy, hogy milyen a kínálat.
A felsõoktatási intézmények választásánál tehát érdemes arról tájékozódni, hogy hol, milyen kurzusokat tartanak, valamit arról, hogy ezekért fizetni kell-e vagy a beleszámít a képzésbe. Ezekre a nyílt napokon is érdemes lehet rákérdezni.
Mit érdemes tanulni?
Joó Zsuzsanna karriertanácsadó szerint a hallgatóknak érdemes azt a nyelvet választaniuk második nyelvnek, amely kapcsolódik a választott szakterületükhöz (pl. autógyártásban a japán nyelv). Hobbiból azonban nem javasolja a nyelvtanulást, mert mint fogalmazott, egy nem karbantartott nyelvtudás elfecsérelt idõ és kidobott pénz az ablakon.
Hiánynyelv az orosz és a kínai
"Az ma már nem kérdés, hogy nyelvtudásra szükség van. A diplomácia nyelve az angol és a francia, e kettõ közül érdemes az elsõ nyelvet választani" - mondta Dr. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Fõiskola általános rektor-helyettese. Multinacionális cégnél a második nyelvnek érdemes az anyacég nyelvét választani, de amiben jelenleg biztosan hiány és kereslet mutatkozik az az orosz és a kínai nyelv - tette hozzá a rektor-helyettes. Népszerû az olasz és a spanyol is.
"Számtalan olyan egyetemi, fõiskolai szak van, amelynél az angoltudás már evidencia, s elengedhetetlen egy második, harmadik nyelv ismerete. Kína erõs gazdasági pozíciója, Oroszország fejlõdése, valamint az arab országokkal való kereskedelem, a beruházások átalakították a nyelvtudás iránti keresletet. Sõt, továbbmegyek: az érintett ország, földrész kulturájának, politikai életének, gazdaságának ismerete is szükséges a puszta nyelvtudás mellett ahhoz, hogy valóban sikeres lehessen egy nemzetközi szakon végzõ, vagy külföldi céghez jelentkezõ hallgató" - mondta Szatmári.
A diploma megszerzéséig hosszú út vezet. Érdemes már elõre tájékozódni és végiggondolni, hogy mely területen szeretnének elhelyezkedni a végzõsök - tanácsolja a rektor-helyettes.
Multiknál fontosabb a jó nyelvtudás, mint a szakirányú végzettség, Joó Zsuzsanna szerint az angol nyelvvel mindenhol el lehet helyezkedni. A spanyol, az olasz, a francia nyelvekre is nagy még a kereslet. "A multinacionális cégeknél az figyelhetõ meg - mondta, hogy a szakirányú végzettség kevésbé számít, mint a jó nyelvtudás, a jó beszédkészség sokkal fontosabb."
"Kurrens nyelv az orosz és a japán a munkaerõpiacon. Ezeknek a nyelveknek az ismerete nagy elõnyt jelent, hiszen kevesen beszélik. Akik ezeket a nyelveket választják és elsajátítják, határozottsággal és talpraesettséggel nagyszerû munkalehetõségeket kaphatnak. Ehhez azonban szükség van az õ aktivitásukra, fel kell keresniük a cégeket, nagykövetségeket. Utána kell járniuk a lehetõségeknek" - mondta a karriertanácsadó.
Nyelvek a felsõoktatásban
A "hiánynyelvek" oktatása jelenleg csak néhány intézményben zajlik. Választható többek között orosz nyelvi kurzus a budapesti Zsigmond Király Fõiskolán, a gyõri Széchényi István Egyetemen (SZE), Pannon Egyetemen, a BME-n és a Nyíregyházi Fõiskolán (NYF), kellõ számú jelentkezõ esetén. Kínait az országban csak három-négy intézmény oktat, de ezek között van, ahol szakként és nem nyelvkurzusként lehet csak felvenni, vagy pl. a veszprémi Pannon Egyetemen csak nyelvcsoportok szerint lehet választani.
A rektor-helyettes szerint olyan szakemberekre van ma szüksége a vállalatoknak, akik beszélik a fejlõdõ régiók országainak nyelvét, és emellett biztosan mozognak azok kulturális-gazdasági-politikai közegében. "Például ha valaki mondjuk egy koreai bankhoz jelentkezik, elég, ha tud angolul és tanult Ázsiáról. Akkor tudni fogja, milyen szokások, normák érvényesek egy ilyen cégnél, illetve annak hazájában. Így könnyebb a munka, a tárgyalás, a válságmenedzselés, és persze a cégek is díjazzák az elért eredményeket" - mondta a rektor-helyettes.
(www.edupress.hu)