Miért tartunk nõnapot?

Március 8 – A Nemzetközi Nõnap Ilyenkor lányok, anyák, nagymamák tehát kicsiket és nagyokat virággal halmoznak el férfitársaik. De honnan is ered ez a szokás, miért tartunk nõnapot? A Nemzetközi Nõnap annak emlékére született, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnõ sztrájkolt a béregyenlõségért és munkaidõ csökkentésért. A szüfrazsettek tiszteletére 1910 augusztusában Clara Zetkin javaslatára határozták el, hogy Nemzetközi Nõnapot tartanak március 8-án.

A Koppenhágában született javaslatot az ENSZ 1977-ben ratifikálta. Amerikában 1911-ben, Magyarországon 1914-ben ünnepelték elõször. Vannak viszont olyan források is, amelyek a nõnap szokását egy New York-i gyárban 1908-ban bekövetkezett tûzhöz kötik. Itt százhuszonkilenc munkásnõ lelte halálát.  

Itthon a nõnapi felhíváshoz elõször 1913-ban csatlakoztunk, amikor az Országos Nõszervezõ Bizottság röplapokat osztott. A következõ évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nõnap ünneplése kötelezõvé vált. Az eredetileg különbözõ idõpontokban rendezett nõnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nõnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

A férfiak viszont egyetértenek abban, hogy a hölgyek nem csak e napon érdemelnek odafigyelést, és „több” szeretetet. 

(ej)