December 3-án a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetbe látogatott Takaró Mihály író, irodalomtörténész, pedagógus, akinek a közelmúltban jelent meg (Liktor Katalinnal közösen írott) könyve: Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa. A vendéget dr. habil. Minya Károly PhD intézetigazgató üdvözölte, majd munkásságát dr. habil. Karádi Zsolt PhD főiskolai tanár mutatta be. Ezt követően Bugarin-Horváth Luca, II. éves magyar nyelv és irodalom–ének-zene osztatlan tanár szakos hallgató felolvasta az említett kötet előszavát.
A következőkben Takaró Mihály szuggesztív előadást tartott – az 1925-ben Az élet kapuja című regényéért irodalmi Nobel-díjra felterjesztett – Herczeg Ferencről. Hangsúlyozta: a valóság sohasem egyolvasatú. A két világháború közötti magyar irodalom legjelentősebb alakjai (József Attila, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós) világszínvonalon beszéltek saját világukról. A korszak legtermékenyebb alkotója, a polgári középosztály írója, Herczeg azonban, akinek regényeit, színpadi műveit már életében 20-25 nyelvre lefordították, s komédiáját, a Kék rókát a színházak Amerikától Ausztráliáig kirobbanó sikerrel játszották, a marxista kritika torzításai következtében máig nem foglalta el méltó helyét a hazai irodalmi kánonban. Elérkezett az idő, hogy lássuk és láttassuk írásművészetének értékeit.
Takaró Mihály mondandóját nem a szaktudomány nyelvén fogalmazta meg, hanem személyes hangon, szenvedélyesen szólt közönségéhez, a jövendő pedagógusaihoz. Felhívta figyelmüket arra, hogy tanárnak lenni: sors és szenvedély.
A program zárásaként dr. habil. Karádi Zsolt PhD és Bugarin-Horváth Luca felolvasott egy jelenetet a Kék rókából, arra keresvén a választ: járt-e Cecile a Török utcában?...
