A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara adott otthont a 21. MELLearN Felsőoktatási Lifelong Learning Konferenciának 2025. május 22-én. A rendezvény idén a „Lifelong Learning (LLL) Ökoszisztéma Fejlesztésének kérdései és kihívásai” témakörét járta körül. A eseményen hazai és nemzetközi szakemberek osztották meg tapasztalataikat, innovatív megközelítéseiket, hogy közösen gondolkodjanak a tanulás jövőjéről.
A konferenciát neves felsőoktatási vezetők nyitották meg, majd rangos plenáris előadók – többek között Carla Carmelo Rosa a Porto Egyetemről, Mariana Crasovan a Temesvári Nyugati Egyetemről, valamint Wieger Bakker az Utrecht Egyetemről – osztották meg gondolataikat az LLL-ökoszisztémák társadalmi és intézményi integrációjáról. Kiemelt figyelmet kapott az egészségfejlesztés és a tanulás kapcsolata Tarkó Klára előadásában.
A délutáni kerekasztal-beszélgetés levezető elnöke Prof. Dr. Kálmán Anikó volt, a MELLearN alapítója, a szervezet 2002 és 2015 közötti időszakának vezetője, aki a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanára.
A beszélgetés fókuszában a magyar felsőoktatási intézmények részvételével zajló European University Alliance programok álltak. Az EDUC, EUGLOH, CHARM-EU, EUniWell és EELISA szövetségek képviselői mutatták be projektjeiket.
Az European Universities Initiative (EUI) az Európai Unió 2017-ben indított zászlóshajó programja, amelynek célja, hogy szoros, hosszú távú együttműködést alakítson ki európai felsőoktatási intézmények között. A program keretében létrejövő szövetségek, az úgynevezett „Európai Egyetemek” közösen dolgoznak az oktatás, kutatás, innováció és társadalmi szerepvállalás integrációján, erősítve ezzel az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképességét és az európai értékek, identitás megerősítését.
Az EUI fő céljai között szerepel a közös oktatási és kutatási stratégiák kialakítása, valamint multidiszciplináris válaszok kidolgozása a társadalmi kihívásokra. A szövetségek működése legalább három országból származó egyetemek együttműködésén alapul, inter-univerzitási kampuszokat hozva létre, amelyek elősegítik a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitást. Emellett közös tanterveket dolgoznak ki, amelyek rugalmasak és hallgatóközpontúak, támogatva a gyakorlati tapasztalatszerzést és a polgári elköteleződést.
2025-re az EUI már 65 aktív szövetséget foglal magában, több mint 570 egyetem részvételével, 35 országból, és az Erasmus+ 2021–2027-es költségvetéséből 1,1 milliárd eurós támogatást kapott. A kerekasztal-beszélgetésen is bemutatott öt szövetség – EDUC, EUGLOH, CHARM-EU, EUniWell és EELISA – mind az EUI részei, uniós finanszírozással működnek, közösen fejlesztenek oktatási programokat, elősegítik a mobilitást, és pilotként szolgálnak az EUI céljainak gyakorlati megvalósításához.
A konferencia gazdag szekciómunkát kínált a résztvevőknek, összesen 9 párhuzamos tematikus blokkban. A résztvevők megismerkedhettek többek között az ökoszisztéma-alapú oktatásfejlesztéssel, az ESG-elvek és mesterséges intelligencia kapcsolatával, a mikrotanúsítványok szerepével a felnőttképzésben, valamint a könyvtárosok új kihívásaival a digitális korban. Kiemelt figyelmet kapott továbbá a tanárképzés és fenntarthatóság, a közösségi tanulás és állampolgárság fejlesztése, valamint a doktoranduszok legfrissebb kutatásai is.
A Nyíregyházi Egyetemet a Környezet-és Természettudományi Intézet főiskolai tanára, Dobróné dr. Tóth Márta is képviselte. Előadását a „Természettudomány és fenntarthatóság” szekcióban tartotta, ahol a természettudomány-környezettan tanárszak innovációs lehetőségeiről beszélt. Az intézmény két oktatójának szakmai közreműködése erősítette a régiós intézmények jelenlétét az európai szintű diskurzusban.