Dr. János István, a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézetének igazgatója a tartósan magas hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet. Kiemeli a hőháztartás egyensúlyának fontosságát, különös tekintettel a fizikai munkát végzőkre és a gyermekekre.
A klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében is egyre gyakoribbá válnak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban tartósan 30 °C feletti hőmérsékletek idején az emberi szervezet fokozott igénybevételnek van kitéve, amelyet a megfelelő adaptív mechanizmusok – például az izzadás – segítenek ellensúlyozni. Azonban ezek a mechanizmusok csak akkor hatékonyak, ha a környezeti és életviteli feltételek támogatják működésüket.
A szervezet hűtése és a folyadékbevitel szerepe
A testhőmérséklet szabályozásában kulcsszerepet játszik az izzadás. A túlzottan hideg folyadék – bár rövid távon kellemes – élettani szempontból nem előnyös, mivel akadályozhatja az izzadást és felboríthatja a hőháztartást, nem kívánt mértékben lehűtve a belső szerveket. Javasolt langyos vagy szobahőmérsékletű italok fogyasztása, amely belsőleg serkenti az izzadást, így hatékonyabb hőleadást biztosít. A napi ajánlott mennyiség hőség esetén legalább 2 liter, de fizikai munkavégzés mellett akár 6–8 liter is szükséges lehet. Célszerű kizárólag tiszta vizet fogyasztani és lehetőleg kerülni az alkoholos (különösen a tömény) italokat.
Napvédelem és időzítés
A napsugárzás közvetlen hatásai – különösen 11 és 15 óra között – jelentős terhelést rónak a szervezetre. A melanin jelenléte ugyan természetes védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen, de nem elegendő: megfelelő ruházat, fejfedő, árnyékolás és naptej használata szükséges. A kopasz vagy rövid hajú személyek fokozottan érzékenyek a napszúrásra, hőgutára.
Gyermekek és fizikai munkát végzők kockázatai
A gyermekek testtömeg-arányosan kisebbek, azonban hőleadó felületük nagyobb, ezért – amennyiben elegendő folyadékot fogyasztanak – szervezetük hatékonyabban képes hőleadásra, mint a felnőtteké. Ugyanakkor a kiszáradás náluk gyorsabban bekövetkezhet, ezért fokozott odafigyelést igényelnek.
A szabadtéri munkát végzők, például építőipari dolgozók, mezőgazdasági munkások, aszfaltozók számára elengedhetetlen a védőfelszerelés, az árnyékos pihenőidők, valamint a rendszeres folyadékbevitel biztosítása. Munkaegészségügyi szempontból indokolt lehet a munkarend átszervezése a reggeli és késő délutáni órákra. Az óvintézkedések betartásával a hőstressz elkerülhető, és a nyári időszak biztonságosan átvészelhető.
A fizikai aktivitás szerepe a hőség idején
A testmozgás önmagában nem veszélyes, azonban intenzív sporttevékenység napközben nem ajánlott. A napos, árnyék nélküli területen kialakított kültéri kondiparkok eszközei és burkolata gyorsan felmelegszenek, ezért ezek nem alkalmasak a legmelegebb időszakban a sporttevékenységre. Sportolni a kora reggeli vagy esti órákban javasolt, különösen olyan környezetben, ahol biztosított az árnyékolás és hűsölés lehetősége.
