Extrém hőmérsékletingadozások, elmosódott évszakhatárok, súlyos aszályt váltó villámárvizek – az éghajlatváltozás globális következményei felett ma már nem lehet szemet hunyni. Míg az emberiség a struccpolitikát választotta, addig a madarak már évtizedek óta pontosan jelzik a visszafordíthatatlan folyamatokat. Ezt a madárvonulás nemzetközileg elismert kutatója, prof. dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezet-és Természettudományi Intézetének egyetemi tanára is alátámasztja.
Madarak a frontvonalban
A természet első válaszadói gyakran a madarak - állítja prof. dr. Szép Tibor. „A magyarországi madárfigyelő hálózat által gyűjtött adatok révén részletes képet kaptunk arról, hogyan változtak meg a madárfajok előfordulási mintázatai és hogyan alakultak az egyedszámok az elmúlt 30–40 évben, az éghajlati hatások következtében. A tavasz korábban kezdődik, egyre nagyobb a szárazság a nyári hónapokban, a telek enyhébbek, az extrém időjárási események egyre gyakoribbak – ezek pedig közvetlenül befolyásolják a madarak viselkedését és túlélési esélyeit”– mondja a kutató.
A legnagyobb vesztesek közé a hosszútávon vonuló fajok – például a füsti fecskék, a partifecskék vagy a különböző poszáta fajok – tartoznak, amelyek a Szaharától délre lévő területeken telelnek Afrikában. „Több évtizedes kutatásaink során a Tisza magyarországi szakaszának partifecske állományát vizsgáljuk. Megdöbbentő adat, hogy míg az 1990-es évek végén 30-40 ezer pár fészkelt ezeken a területeken, számuk ma már csupán 3-4 ezerre csökkent” – hangsúlyozza a professzor.
Érdekes módon az állandó illetve csak a Földközi-tenger térségébe vonuló madarak – mint a széncinege, kék cinege vagy az örvös galamb – eleinte jól alkalmazkodtak a változásokhoz, az enyhébb telek révén. „E fajok esetében a legnagyobb pusztulás döntően télen történik, főként táplálékhiány miatt. Az enyhébb telek pozitív hatással voltak ezekre a fajokra” – magyarázza Szép Tibor. Ám a tendencia megfordulni látszik. A rendkívül száraz nyarak, az aszályos időszakok és az egyre gyakoribb hőhullámok elsősorban a fiatal madarakat sújtják. Júliusban és augusztusban, amikor a fiókák kirepülnek, már nincs elég táplálék: kevés a rovar, kiszárad a növényzet.
A madarak segítése nem csak téli feladat
„Sokan úgy gondolják, hogy télen kell segíteni a madarakat. Pedig nyáron is legalább ennyire fontos a gondoskodás” – hangsúlyozza Szép professzor. Különösen olyan száraz területeken, mint a Nyírség, a kihelyezett ivóvíz életmentő lehet. Egy egyszerű víztálka, amelybe naponta friss vizet teszünk, óriási segítség lehet a madarak számára.
Klímaváltozás és társadalmi feszültségek
A madarak helyzete csak a jéghegy csúcsa. A klímaváltozás következményei túlmutatnak a természetes ökoszisztémákon. Szép Tibor emlékeztet: az észak-afrikai térségben kialakult élelmiszerválság – döntően a klímaváltozással összefüggésben kialakult aszály következménye – hozzájárult az arab tavasz kitöréséhez, a társadalmi instabilitáshoz és a tömeges migrációhoz.
A változások üteme aggasztó. A Kárpát-medence Európa egyik leginkább kitett térsége. Hazánkban az Alföld déli és keleti részei a leggyorsabban melegedő régiók közé tartoznak. Itt a szárazság és az élőhelyek eltűnése különösen súlyos kihívást jelent. Szép Tibor szerint a legfontosabb teendő az élőhelyek megőrzése, a fészkelési, szaporodási lehetőségek biztosítása, és az, hogy „segítsük a madarakat abban, hogy kellő számban és sikeresen tudják utódaikat felnevelni, amelyek között lesznek majd azok az egyedek akik genetikai adottságaik révén képesek lehetnek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz”.
Oktatás a gyakorlatban
A Nyíregyházi Egyetemen a hallgatók nemcsak elméletben, de gyakorlatban is részt vehetnek az ökológiai és klímaváltozási kutatásokban. Szép Tibor és kollégái terepi vizsgálatokba, adatfeldolgozásba és nemzetközi publikációk előkészítésébe is bevonják a biológus és biológiatanár szakos hallgatókat. „Fontos, hogy a leendő pedagógusaink ne csupán olvassanak ezekről a kérdésekről, hanem saját tapasztalatuk is legyen. Így a jövő nemzedékének is hitelesen tudják majd továbbadni a természetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát” – zárja gondolatait a Nyíregyházi Egyetem professzora.
