A kormány arra törekszik, hogy versenyképes és minõségi felsõoktatás legyen Magyarországon. A 2007-ben végrehajtott újabb reformlépések is ezt a célt szolgálták.
Új felvételi rendszer - a teljesítmény és a kapacitás döntött
Az idei új felvételi rendszer szakított a korábbi évtizedek azon gyakorlatával, amelynek középpontjában az intézmények felvételi keretszámainak, illetõleg irányszámainak betöltése állt. Ennek helyébe a kormány által képzési területenként meghatározott államilag támogatott keretszámok kitöltése lépett. Az új rendszerben az intézményi kapacitások határáig a jelentkezõk teljesítménye és intézményválasztása határozta meg 2007-ben az intézményekbe felvett államilag támogatott hallgatói létszámot.
A jelentkezõk teljesítménye és intézményválasztási rangsora átrendezte a beiskolázás megszokott térképét, a vidéki fõiskolákra a korábbi éveknél kevesebben jelentkeztek. A felvételi ponthatárok azonban kiegyenlítõdtek. Megszûnt az, hogy ugyanazon a szakon egyes intézmények között 20-30 pontos különbségek voltak a ponthatárokban.
Idén az államilag támogatott helyek a felsõfokú szakképzés és az alapképzés között oszlottak meg. Egyetemek és fõiskolák azonos alapképzési szakokon versenyeztek. 2008-tól a belépõ mesterszakok ezen a helyzeten változtatni fognak. A minisztérium szerint még 2-3 év tapasztalata szükséges az új felvételi eljárás értékeléséhez, ezért nem terveznek alapvetõ változást, legföljebb kisebb korrekciókat.
Az új hallgatói támogatási rendszer igazságosabb és szociálisan érzékenyebb a korábbinál.
A jelenlegi 5,6-6,6 milliárd forint helyett jövõre 8-10 milliárd forintot fizetnek ki az intézmények szociális alapú támogatásként. Az eddigi bizonytalan, félévente változó összegû szociális támogatásokat a leginkább rászoruló hallgatók esetében havi 11, illetve 22 ezer forint összegû garantált támogatás váltja fel. Ebben a körben az elsõ alkalommal beiratkozók további egyszeri 58 ezer forintos támogatást is kapnak. Az idén kiemelkedõ teljesítményt nyújtó hallgatók támogatására jutó összeg közel 20 százalékkal (kétmilliárd forint) emelkedik 2008-ban. Egy jó tanuló, rászoruló hallgató havonta 50-60 ezer forint támogatást kaphat. A szociális juttatások új szemléletû rendszere a biztonságot teremti meg, lehetõvé teszi, hogy szociális hátrány miatt egyetlen tehetséges hallgató se maradjon ki a felsõoktatásból.
A hallgatói ösztöndíjak a minõségi teljesítményt ismerik el. A képzési hozzájárulás bevezetése az államilag támogatott hallgatói körben mérsékli a „nem fizetõs" és a „fizetõs" hallgatói kör közötti különbséget, lehetõvé teszi a két csoport közötti átjárhatóságot.
Az új rendelkezés eredményeként a hallgatók támogatását biztosító források a képzési hozzájárulásból származó bevétellel bõvülnek. Valódi lesz az átjárás az államilag támogatott és költségtérítéses képzési formák között. Az idei elsõéveseket a tanév végén teljesítményük alapján rangsorolják. Akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által elõírt minimális követelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe, az ott legjobban teljesítõk viszont átvehetõk a helyükre.
Jövõre a hallgatói normatíva 119 ezer FT/év/fõ-re, a Köztársasági Ösztöndíj 340 ezer Ft/év/fõ-re, a tankönyv-jegyzettámogatás, illetve a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11.900- Ft/év/fõ-re emelkedik.
A felsõoktatás költségvetési támogatásának új lehetõségei
2007. fontos eredménye a felsõoktatás feladatainak ellátásához szükséges stabilitást biztosító költségvetési támogatás törvényi szabályozása. Az idei 214 milliárd forintról 2010-ig 241 milliárd forintra emelkedik a felsõoktatás támogatása.
A pénzhez az állami egyetemek, fõiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá. Az intézmények számára teljesítmény-mutatókat írnak elõ. Ahol színvonalasabb oktatás zajlik, ott az intézmény több központi támogatást kap, a rosszabbul teljesítõk pedig kevesebb pénzhez jutnak.
A hároméves megállapodással a felsõoktatásban az évenkénti változókhoz kötött normatív támogatás rendszerét felváltja a felsõoktatási teljesítményvállalásokhoz kötött, egy képzési ciklust átfogó intézményi támogatás, illetve támogatási kötelezettség vállalás.
A minõségfejlesztés meghonosítása
A felsõoktatási reform fontos célkitûzése, hogy az intézményekben egy olyan minõségirányítási rendszert honosítsanak meg, amely lehetõséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra és a versenyhelyzet erõsítésére.
A Felsõoktatási Minõségi Díjjal évente azon intézmények, intézményi részlegek munkáját ismerjük el, amelyek eredményesen alkalmazzák az önértékelésen alapuló minõségirányítási rendszert. A 2007. tavaszán elõször meghirdetett pályázatra 17-en jelentkeztek: közülük 5 intézményt és 2 szervezeti egységet jutalmaztak.
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium