Bár elõnyük csökkent valamelyest, még mindig több nõ jelentkezik a magyar felsõoktatásba. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) tanulmánya szerint még mindig éles a választóvonal a tipikusan nõi és férfi pályák között.
Informatikus férfiak és pedagógus nõk?
Bizonyos sztereotípiákat részben visszaigazolnak az adatok, és egyes képzési területeken jelentõsen eltérnek a nemek szerinti arányok. Míg az informatika, és a mûszaki területeken nagyon alacsony a nõk aránya, addig a bölcsészettudományi, a pedagógusképzés, az orvos és egészségtudományi valamint a társadalomtudományi képzési területeken sokkal magasabb.
Majdnem kétszer annyi nõi jelentkezõ van a gazdaságtudományi és a mûvészeti szakterületen, és valamivel kevésbé, de jelentõs nõi többség figyelhetõ meg a jogi és igazgatási képzési területen is.
Talán elsõre meglepõnek tûnik, de kiegyenlítettebb a nemek közötti arány az agrár- és a természettudományi szakokon.
Férfias és nõies szakok
Ha alapszakonként is megnézzük a nemek arányát, akkor még egyenetlenebb képet kapunk. Míg a gyógypedagógiai alapszakra jelentkezõk 95 százaléka nõ, addig például a népszerû villamosmérnöki alapszakra jelentkezõk között 96 százalék a férfiak aránya. Hasonlóan magas a férfiak aránya a jelentkezõk között más népszerû és a munkaerõpiac szempontjából ígéretesebb mûszaki szakok esetében, mint például a mechatronikai mérnök, gépészmérnök vagy a villamosmérnöki alapszakok.
Az adatokat vizsgálva az is kiderült: a nyelvvizsgával rendelkezõk között a nõk aránya magasabb a férfiakénál: ezen belül a közép- vagy felsõfokú nyelvtudással rendelkezõk között is nagyobb arányban találunk nõket.
(www.edupress.hu)