Harminchárom halottja, és harminc sérültje van a Virginia állambeli egyetemen történt lövöldözésnek. Mint ismert, egy egyetemista fiú rendezett vérengzést a mûszaki egyetemen, majd magával is végzett. Az eddigi információk szerint a dél-koreai Cso Szöng Huj búcsúlevelében azt írta: „Ti kényszeríttettetek erre!” és a „csaló sarlatánokat”, az „erkölcstelenséget” és a „kicsapongó, gazdag kölyköket” nevezte meg tettének okaként.
Az ABC amerikai tévétársaság szerint a huszonhárom éves diák korábban több diáktársnõje után is kémkedett, egyszer pedig tüzet okozott az egyik hálószobában. Ez az eset viszont példa nélküli az amerikai történelemben, pedig ott aránylag gyakorinak nevezhetõk az iskolai lövöldözések. A nyomozás szerint –ezt szintén az ABC tudatta- Cso Szöng Huj az utóbbi idõben „erõszakos, aberrált viselkedés” jeleit mutatta.
Nem tisztázott körülmények
Sok a fehér folt a történtekkel kapcsolatban. Az egyik jelentés szerint reggel negyed nyolckor érkezett vészhívás a 911-es segélyhívószámra, hogy a West Amber Johnston Hallban lövöldözés tört ki és többeket meglõttek. Két órával késõbb a Norris Hallból jelentettek lövöldözést.
Ekkor még az sem volt világos a hatóságok számára, hogy hány áldozata van a lövöldözéseknek, illetve azt sem tudták eldönteni, hogy egy, vagy több, esetleg egymástól független elkövetõkrõl van e szó. Az utóbbi kérdés, valljuk be felesleges, valószínûtlen lenne két különbözõ elkövetõ. Az azonban szintén kérdéses, hogy a mészárlást a fiú egyedül követte –e el.
Egy helyi tévéadó 28 sérültrõl tudott; egyikük állapota válságos, de Charles Steger, az egyetem elnöke „csak” 15 sebesültrõl tett említést; ez utóbbiak közé tartoznak azok is, akik a támadó elõl menekülve kivetették magukat az ablakon és megsérültek.
Szemtanúk szerint a lövöldözés hallatán pánikszerûen menekülõ tömegnek útját állta, hogy valaki - feltehetõen a támadó - több ajtót belülrõl lánccal és lakattal lezárt. A rendõrség végül holtan találta meg a feltételezett elkövetõt az egyik tanteremben; a támadó minden jel szerint végzett önmagával.
Egyelõre annyi biztos, hogy a hatóságok két fegyvert találtak a helyszínen, a CNN amerikai hírtelevízió információ szerint egy kilencmilliméteres és egy 22-es kaliberû pisztolyt.
Az is kérdéses, hogy ha valóban két óra telt el a két esett között, akkor a fiú hogyan juthatott át sértetlenül egy másik épületbe. Erre egy tudósítás adja meg a választ, miszerint az elsõ gyilkosságokat elszigetelt eseményként kezelték, és úgy gondolták, hogy féltékenységbõl követték el õket, azaz nem vaktában lövöldözött a gyilkos, ezzel összefüggésben pedig azt feltételezték, hogy a támadó már elhagyta az egyetem területét.
A rendõrség esetleges hibája mellett felvetõdik a biztonsági õrök felelõssége is, de sokan támadják az iskola vezetését, amiért nem reagált megfelelõen az eseményekre és nem rendeltek el tanítási szünetet, valamint hogy késõn figyelmeztették a diákokat a veszélyre.
Egyébként a lövöldözés hírére lezárták a Washingtontól 400 kilométernyire délnyugatra fekvõ város egyetemének bejáratait, s a diákoknak azt tanácsolták, hogy zárkózzanak be, és ne menjenek az ablakok közelébe. Késõbb az egyetem bejelentette a campus fokozatos kiürítését.
"Csak az adott idõpontban ismert információk alapján lehet döntést hozni, nem volt több óránk gondolkodni, mit tegyünk" - mondta Charles Steiger, az egyetem elnöke.
A virginai mûszaki egyetemen, amelynek több mint 25 ezer hallgatója van, ebben a hónapban két bombariadó is volt, de nem lehet tudni, hogy ezeknek van-e bármilyen köze az ámokfutáshoz. Az elsõ lövöldözés egy több, mint 900 fõs kollégiumban történt.
A rendõrök azzal magyarázzák bizonyítványukat, hogy lehetetlen volt egy több mint száz épületbõl álló campus azonnali és mindenre kiható átvizsgálása, illetve õk is a security embereire mutogatnak.
A CNN-nek nyilatkozott a SWAT különleges fegyveres egység egyik kiképzõje, aki szerint az iskola biztonsági rendszerének hiányosságai miatt történhetett az Egyesült Államok eddigi legvéresebb iskolai lövöldözése.
- Nem kerülne túl sok idõbe ellenõrizni a táskákat, szemügyre venni az egyetem területére belépõ embereket. Nem olyan biztonsági intézkedésekrõl beszélek, mint amilyenek a reptereken vannak, egyszerûen elég lenne az is, ha az egyetemek bejáratainál néhány biztonsági õr figyelné és ellenõrizné a belépõ embereket.
Drámai történetek
A blacksburgi lövöldözés kapcsán is megjelentek már szívszorító történetek, közülük az egyik leg-szívbemarkolóbb annak a 75 éves izraeli professzornak a története, aki saját életét feláldozva számos diák életét mentette meg.
A román származású Liviu Librescu mechanikát oktatott a mûszaki egyetemen, és az ajtóba állva akadályozta meg, hogy a teremben lévõ diákokra is lõjön a dél-koreai diák, mégpedig úgy, hogy a leadott lövések elé állt. Ezt az izraeli NRG hírportál tudta meg a professzor özvegyétõl, akit a hallgatók e-mailben tájékoztattak a történtekrõl és az együttérzésükrõl.
A virginiai egyeteméhez hasonló eset 1996-ban Ausztráliában történt. Akkor Port Arthurban 35 embert lõtt le egy ámokfutó. Ezzel kapcsolatban John Howard ausztrál kormányfõ emlékeztetett arra, hogy az azóta eltelt 11 évben Ausztrália korlátozta a fegyvervásárlást, mert eltökélt szándéka volt annak megakadályozása, hogy az Egyesült Államokban oly baljóssá vált „lõfegyverkultúra” gyökeret verjen az országban.
Az Egyesült Államokban ez volt a legsúlyosabb egyetemi lövöldözés: az eddigi legtöbb halálos áldozattal egy képzett mesterlövész ámokfutása járt. Egy bizonyos Charles Whitman 1966 augusztusában 15 emberrel végzett Austinban, a Texas egyetemen.
Az Egyesült Államokban évente több mint 30 ezren halnak meg lõfegyverek által, és több lõfegyver van magánkézben, mint bárhol máshol a világon, s a mostani vérengzés után várhatóan ismét fellángol a vita az igencsak liberális szabályokról.
Valószínûleg a lövöldözés hatására több egyetemet is részben vagy egészben kiürítettek az Egyesült Államokban kedden bombariadó miatt, mindhárom esetben indokolatlannak bizonyult a riadalom.
A texasi Austinban álló St. Edward Egyetem minden épületét átkutatták, miután egy fenyegetõ üzenetet találtak - közölte az oktatási intézmény egyik illetékese. A rendõrség átvizsgálta a campust, ám nem talált semmit, a hallgatók visszatérhettek.
Tennessee államban a chattanoogai egyetemen három igazgatási épületet kellett elhagyniuk a bent tartózkodóknak kedd reggel, miután egy ismeretlen telefonáló robbantással fenyegetõzött. Az egyetemi biztonsági szolgálat megállapította, hogy ez a fenyegetés is alaptalan volt –írta a stop.hu.
Az oklahomai egyetemen téves riasztás keltett riadalmat. Az illetékesek beszámolója szerint fegyvernek tûnõ, gyanús tárgyat láttak valakinél, de nem találtak fegyvert az egyetem területén. Az egyetem igazgatójának közleménye szerint vélhetõen egy összetekert jógamatrac okozta a pánikot.
A média is felelõs az iskolai lövöldözésekért?
Ezt a kérdést a Magyar Rádió tette fel Meszerics Tamás amerikanológusnak, aki elmondta: az Egyesült Államokban a fegyverviselés joga alkotmányos jog, a fegyvertartás az önvédelemhez való jog szerves részét képezi. Ha ezen változtatni akarnának, akkor az alkotmányt kellene módosítani.
Az Egyesült Államokban az iskolai lövöldözés nem ritka jelenség, az elmúlt tíz évben 13-14 hasonló eset történt. A pszichológusok Columbine-effektusnak is szokták hívni, az elsõ „nagyszabású” iskolai lövöldözés nyomán, ami a Columbine Középiskolában történt 1999-ben. Akkor a média olyan rendkívüli nyilvánosságot biztosított az esetnek, hogy az bizonyos pszichológiai körülmények között utánzásra serkenthet – írja a radio.hu .
Münnich Iván agressziókutató szerint is a média hatása, illetve az iskolába „beszoruló” agresszió váltja ki az ilyen tragikus eseteket. Kiszámítani azonban lehetetlen, hogy melyik iskolában, hogyan alakul a belsõ élet, ami végül brutális agresszivitáshoz vezethet. Megjósolhatatlan, ezért az iskolák fenntartóinak, az önkormányzatoknak és a rendõrségnek számolni kell az ilyen bûnesetekkel.
- Egy olyan kultúráról van szó, amelyik a világban háborúkat irányít demokratikus jelszó alatt Afganisztánban, Irakban. A média tele van a gyilkolás mindenféle módjával, mintát ad, vagyis minden lehetõség megvan a médián keresztül sugárzott agressziónak a megvalósulására – vélekedett Münnich Iván a Magyar Rádió adásában.
Ráadásul a fiatalok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a külsõ médiahatásoknak, jobban befolyásolhatók, személyiségük nem annyira kontrollált, mint egy felnõtt emberé, ezért õk hajlamosabbak a váratlan reakciókra. Az Egyesült Államokban egyébként évente 30 ezer ember hal meg lõtt sérülésben.
A virginai egyetemnek egyébként nagyon jó kapcsolatai vannak magyar felsõoktatási intézményekkel, jelenleg 7 magyar diák tanul ott. Egyikük alig 20 méterre attól az épülettõl, ahol a lövöldözés volt. Téchy László az RTL Klub híradójában kedden este azt nyilatkozta, hogy fél tíz körül kapott egy e-mailt, miszerint történt egy ilyen eset az egyetemen. Utána, röviddel 10 elõtt egy újabb üzenet érkezett, amiben azt írták, hogy a lövöldözõ még mindig szabadon mászkál, és mindenki maradjon ott, ahol van és zárkózzon be.
Részvétnyilvánítás szerte a világból
Szokatlan módon az Egyesült Államokkal diplomáciai kapcsolatokat sem tartó Irán is elítélte a mészárlást. Mohamed Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivõ szerint egy ilyen cselekedet "ellentétes az isteni és emberi értékekkel".
Li Csao-hszing kínai külügyminiszter részvéttáviratot küldött amerikai kollégájának, Condoleezza Rice-nak. A kínai külügyminisztérium szóvivõje közben arra kérte az újságírókat, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól az ámokfutó személyét illetõen, aki –az akkori információk szerint- állítólag kínai volt, és egy évvel ezelõtt érkezett Sanghajból az Egyesült Államokba.
II. Erzsébet brit uralkodót is megdöbbentette a tragédia híre - közölte Londonban a Buckingham-palota sajtószolgálata. A királynõ a jövõ hónapban esedékes egyesült államokbeli látogatása során az eddigi tervek szerint ellátogat Virginia szövetségi államba.
A virginiai gyilkosságsorozat Németországban is megdöbbenést váltott ki. Az eset az újságok címlapjaira került, állami vezetõk sorra fejezték ki együttérzésüket az áldozatok családjaival. Eközben - mint arról Zentai Péter, a Magyar Rádió berlini tudósítója is beszámolt - a német vezetõk a fegyvertartási szabályok szigorítását ajánlották az Egyesült Államokban.
Simonyi András, Magyarország washingtoni nagykövete kedden délelõtt továbbította a Fehér Házba Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvéttáviratát, amelyben együttérzését fejezte ki George Bush amerikai elnöknek:
"Ez az esztelen öldöklés minden békeszeretõ, tisztességes embert, így valamennyi magyart is megrendített. Az Egyesült Államok polgáraival közösen osztozunk az elhunytak hozzátartozóinak fájdalmában, és reménykedünk a sérültek mielõbbi felépülésében"
-ej-
Forrás:
www.index.hu; www.stop.hu; www.radio.hu; www.hirszerzo.hu; www.rtlklub.hu; MTI; www.hvg.hu; www.cnn.com; www.abc.go.com